Kápolnásnyéki Balassa András 1703-ban örök áron eladta nyéki és pettendi birtokait nagygyőri Kutas Istvánnak és Ferenczy Györgynek. A Kutas családnak hét lánya volt, így birtokai hétfelé oszlottak leányági öröklés révén. Így jutottak a chernelházi Chernel, a Telegdi Csanády, a Kazay, a Jablonczay, a Székely, a kenesei Kenessey és a Ravazdy családok egyenként 1000 katasztrális holdnál nagyobb földterületekhez. Ezen családok egyik örököse volt a Saáry família, amelynek Julianna nevű tagja nagysarlói Magyary-Kossa Péter felesége lett. Lányuk, Magyary-Kossa Anna kezével került a Dabasi Halász Sámuel kezére a birtok a 19. század első felében.

 

A 19. Század második felében Halász Lázár volt az egyik legnagyobb birtokos Nyéken, gazdaságát 1893-ban már bérlők művelték. Ez olyan jól jövedelmezett, hogy a család 1895-ben már 1235 katasztrális holdat birtokolt, korábbi földjeinek dupláját, és övék volt a legjobban gépesített gazdaság is. Fia, Dabasi Halász Gedeon az 1910-es években építette fel mai formájában a család kápolnásnyéki kastélyát. Az akkor neobarokk stílusban átalakított épületet 1945-ig a Halász família lakta. Az 1945 utáni kollektivizálással termelőszövetkezeti tulajdonba került az épület: a Vörösmarty TSZ irodái működtek a falai között. Az épület ezekben az időkben felújításra nem került, állapota folyamatosan romlott.

A kastély megmentése néhány évvel ezelőtt a lehetőségek átgondolásával, majd a konkrét tervek elkészítésével indult. Igazi lendületet azonban 2014-ben, a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásának elnyerésével vett. A KDOP-2.1.1/B-12-2012-0032 azonosítószámú, „A Kápolnásnyéki Dabasi Halász kastély rekonstrukciója – Látogatótér és kiállítóhely kialakítása” elnevezésű projekt lehetővé tette, hogy 2016-ra megújuljon a kastélykomplexum és parkja, amely így egyedülálló szolgáltatásokat és élményt kínálhat majd a Velencei-tó térségében.