EN

Bory Jenő (Pintér Balázs alkotása)

Bory Jenő (1879 -  1959) magyar építészmérnök, szobrász- és festőművész, egyetemi tanár. Székesfehérvárott született József géplakatos mester gyermekeként. Egyetemi tanulmányait Budapesten ösztöndíjasként végezte, 1903-ban kapott építészmérnöki oklevelet, majd beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára. Strobl Alajosnál szobrász-, Székely Bertalannál pedig festőnövendék volt. tanult. Németországban és Olaszországban töltött tanulmányutak során kitanulta a márványszobor-készítést is. 35 éven át, 1946-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, emellett több mint két évtizedig  a Műszaki Egyetemen is tanított. 1943 és 1945 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola rektora. 1906–1944 között 185 szoborművét állította ki főleg Székesfehérvárott és Budapesten gyűjteményes kiállításain. Több hazai és külföldi elismerést kapott, A Ferenc József-rend lovagkeresztjének kitüntetettje.

Felesége, Komócsin Ilona, aki művészi pályája alatt portrékat és virágcsendéleteket festett, szintén Székely Bertalan tanítványa volt, s így ismerkedtek meg. A máig méltán híres és népszerű székesfehérvári Bory-vár kettejük közös művészi alkotása, melyet saját elgondolásaik és terveik alapján két kezük munkájaként hoztak létre. 1923-tól több mint négy évtizeden át építették a várat, melyet a férj szobrai és a feleség festményei díszítenek. Bory Jenőt – kutatóként és szakemberként – főleg a beton széles körű alkalmazása foglalkoztatta, ezért a vár anyaga is beton és vasbeton.

Az alkotóról

Pintér Balázs (1978 -) szobrászművész Móron él és alkot. Gimnáziumi tanulmányait a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Szakközépiskola kerámia szakos növendékeként végezte, Korompai Péter és Pinke Miklós szakmai vezetésével.  Nyaranta a Móri Képző- és Iparművészeti Szabadiskolában szakmai kurzusokon vett részt. 1997-98-ban   a Kecskeméti Kerámia Stúdióban dolgozott. 2004-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán, mesterei Karmó Zoltán és Kő Pál voltak. 2004-től részt vesz a Szepezdi Művésztelep megszervezésében és alkotómunkájában. 2004 és 2008 között több díjban részesült, mint például a Székesfehérvári Kortárs Művészeti Fesztivál alkotói díja, a Fehérvári Szalon első díja és a Fehérvári Művészek Társaságának díja a Fejér Megyei Őszi Tárlaton. Munkáit csoportos és egyéni kiállításokon is rendszeresen bemutatja. Köztéri szobrokat, domborműveket is alkot: Szent Vendel szobra Vértesacsán, a Tapintható fehérvári belváros Székesfehérváron, A Szent család zarándoklata Bodajkon, Pilinszky János arcképe pedig Agárdon, a Fejér megyei irodalmi emlékfalon látható. 

Megjelent cikk: feol.hu