Kedves Látogatók!
A Halász-kastély egész területe és rendezvényei csak védettségi igazolvánnyal látogathatók!

Köszönjük megértésüket!

Időszaki kiállítás

KOROK – SZÍNEK – HANGULATOK

Válogatás a Móra Ferenc Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből

A Halász-kastélyban ezúttal 25 magyar festőművész 41 alkotását tekintheti meg a látogató, melyek zömükben a szegedi Móra Ferenc Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből érkeztek. Ezt az együttest egészíti ki három magántulajdonban lévő kép. A névsor impozáns: Ligeti Antaltól Munkácsy Mihályon át Tóth Menyhértig sokféle irányzatot, törekvést, egyéni utat láthatunk egymás mellett.

Tárlatunkon a hagyományos festészeti műfajok közül életképpel és tájképpel egyaránt találkozunk.  Kiemelt értéket képviselnek a 19. század utolsó harmadában készült historizáló (Benczúr Gyula) és realista életképek (Munkácsy Mihály). Amikor a társadalmi átalakulásokkal párhuzamosan már leáldozóban volt a historizáló képek divatja, a magyar történelem tragikus hőseit fokozatosan felváltották a hétköznapi élet teatralitást nélkülöző jelenetei: a paraszti és a polgári miliőt bemutató zsánerképek. Kiváló példái ennek Fényes Adolf és Szöri József alkotásai.

A kiállítás néhány kép erejéig azt is felvillantja, miként változott meg a 19. századtól kezdődően a tájszemlélet: a romantikus tájak helyett a valóság objektív visszatükrözésére, természethűségre törekvő naturalista alkotások születtek, majd a múlékony benyomások érzékeltetését célul kitűző impresszionizmus, és ezen is túllépve a közvetlen természeti látványtól elszakadó, immár autonóm műalkotást létrehozó, 20. század eleji, expresszív irányzatok. Mindezen változások elindításában nagy szerepet játszottak a 19. század második felében Európa-szerte alakuló művésztelepek, amelyek a plein air, azaz a szabadban való festés eszményét hirdették – a műtermi alkotás gyakorlatával szemben. Az 1896-ban alapított és évtizedekig működő nagybányai művészkolónia a korszak legkiválóbb festőit (többek között Csók Istvánt, Hollósy Simont és Iványi Grünwald Bélát) gyűjtötte egybe, és vált a magyar művészet történetének egyik központjává.

Különös színfoltjai a kiállításnak az egyéni utakat bejáró művészek, Mednyánszky László és Tóth Menyhért munkái. Minthogy a válogatás a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből érkezett, ugyancsak fontosak a szegedi kötődésű művészek (Kukovetz Nana, Nyilasy Sándor, Szöri József) bemutatkozásai.

Gärtner Petra művészettörténész

 

 

A KIÁLLÍTÁSON BEMUTATOTT MŰVÉSZEK ÉS ALKOTÁSAIK

 

ABA-NOVÁK VILMOS (1894–1941)
Fellépés előtt, 1934
Gazdag cirkusz
Fatelep

 

BARCSAY JENŐ (1900–1988)
Menekülés

 

BENCZÚR GYULA (1844–1920)
Mátyás és Beatrix, 1902 után

 

CSÓK ISTVÁN (1865–1961)
Bűnbánó Magdolna, 1898
Sárga függöny előtt, 1910 körül
Fürdőző nő, 1916
Mézevők
Thámár, 1902 körül

 

CZÓBEL BÉLA (1883–1976)
Csendélet

 

EGRY JÓZSEF (1883–1951)
Hazatérés

 

FÉNYES ADOLF (1867–1945)
Mosogató nő, 1900-as évek eleje

 

GREGUSS IMRE (1856–1910)
Zách Klára

 

HOLLÓSY SIMON (1857–1918)
Tájkép

 

IVÁNYI GRÜNWALD BÉLA (1867–1940)
Tavasz, Nyár
Gémeskútnál
Fürdő nő drapériával
Majális (magántulajdonban)

 

KACZIÁNY ÖDÖN (1852–1933)
Fiumei kikötő
Holdsütés a Dunán

 

KOSZTA JÓZSEF (1861–1949)
Annuska
Virágcsendélet         

 

KUKOVETZ NANA (1885–1919)
Lovagló férfi

 

LIGETI ANTAL (1823–1890)
Várrom

 

MÁRFFY ÖDÖN (1878–1959)
Cirkusz

 

Báró MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ (1852–1919)
Téli táj
Nyírfaliget (magántulajdonban)

 

MOLNÁR JÓZSEF (1821–1899)
Tájkép

 

MUNKÁCSY MIHÁLY (1844–1900)
Egy tál meleg leves (magántulajdonban)

 

NAGY ISTVÁN (1873–1937)
Hegyes táj

 

NYILASY SÁNDOR (1873–1934)
Tiszai táj
Napsütés

 

SZÖRI JÓZSEF (1878–1914)
Interieur
Dolgozó parasztasszonyok

 

TELEPY KÁROLY (1828–1906)
Tivoli vízesés, 1895

 

THORMA JÁNOS (1870–1937)
Feleségem

 

TÓTH MENYHÉRT (1904–1980)
Paprikafűzők
Rongyszedő
Ünnepi reggel

 

VASZARY JÁNOS (1867–1939)
Parkban