Olyan merítés érkezett szombaton a kápolnásnyéki Halász-kastélyba a 19. századi magyar festészet remekeiből, amely ritka lehetőséget biztosít a korszak átfogó csodálatára. Munkácsy, Mednyánszky és Markó ecsetvonásait is egészen közelről vehetjük szemügyre – köszönhetően Kovács Gábor gyűjteményének.

Markó, Mednyánszky, Munkácsy – a 19. század magyar festészete a Kovács Gábor Gyűjteményben címmel nyílt kiállítás szombaton a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. Már önmagában a cím is izgalmas művészettörténeti utazást ígért, a megnyitóra érkezett látogató pedig nem csalódhatott. Kovács Gábor, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány létrehozója, bankárból lett műgyűjtő gyakorlatilag saját otthonából hozta el a korszak kincseit az érdeklődőknek. A kiállítás a 19. század magyar művészetének színes korszakából ad reprezentatív áttekintést, felvonultatva a korszak összes fontos stílusirányzatát. A tárlat fő irányvonalát a klasszikus szépségeszményt kifejező, természetközpontú tájképfestészet olyan remekei képviselik, mint idősebb Markó Károly, a magyar tájképfestészet egyik megteremtője vagy Mednyánszky László, aki mélységes humanizmussal ábrázolja az emberi esendőséget és kiszolgáltatottságot, de Munkácsy Mihály is itt van, Pihenő hölgy című alkotásával. E mesteri művek megtekintésével örök életre szóló élménnyel gazdagodunk. A megnyitón Kazai Viktor, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány elnöke emelte ki, hogy a mostanival együtt számos jelentős kiállítás bizonyítja: L. Simon László országgyűlési képviselő a kápolnásnyéki Halász-kastély végveszélyben lévő épületét nem csak egy „üres csigaházként” hozta helyre – hiszen most is országos érdeklődésre számot tartó kiállítás nyílhatott meg a falai közt. Az eseményre maga a képek tulajdonosa is eljött, s bemutatta a szívének oly kedves gyűjteményt: – Az alapítvány 19. századi gyűjteménye végigvezeti, hogyan fejlődött a magyar festészet az 1810-es, ’20-as évektől kezdődően, a nemzeti öntudatra ébredés periódusától a század végéig, amikor a magyar művészet nem csak behozta azt a néhány száz éves lemaradását az európai festészethez képest – hiszen korábban nem volt önálló magyar festészet -, de Paál Lászlóval, Munkácsyval, Mednyánszkyval és Vasaryval be is lépett a világ élvonalába. Ezeknek a képeknek mindegyike valamilyen módon az én lelkemnek egy darabja, melyek nagy részében engem a fény és a nap fogott meg elsősorban – fogalmazott Kovács Gábor.

Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Latorcai Csaba, a kultúráért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára pedig a Velencei-tavi Kistérségért Alapítványnak mondott köszönetet azért, mert zászlójára tűzte, hogy a festői Velencei-tó környékén elősegíti a lokális kulturális élet felpezsdítését s a nívós turizmus fejlődését.

Képgaléria: A XIX. század magyar festészetének legnagyobbjaitól érkezett gyűjtemény Kápolnásnyékre

 – Az elmúlt több mint egy évtized alatt itt megrendezett programok mellett az alapítvány munkatársainak köszönhető az is, hogy műemléki épületeink nyerhették vissza egykori dicső fényüket. Az alapítvány szorgalma és elhivatottsága különösen példaértékű, köszönet érte – hangsúlyozta az államtitkár. A megnyitót követően izgalmas tárlatvezetésre hívta az érdeklődőket Marosvölgyi Gábor művészettörténész, a kiállítás kurátora.

forrás:feol.hu

A Halász-kastély kiállításrendezés miatt zárva tart.

A következő kiállítás július 20-án, 17 órakor nyílik.

A július 20-i KastélyKoncertre jegyek az alábbi linken vásárolhatók, illetve az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen foglalhatók:

https://www.jegy.hu/program/kastelykoncert-sarik-peter-trio-bartok-105588  

A kastélyban július 15-től megvásárolhatók.

A JÚLIUS 6-ÁN SEBESTYÉN MÁRTA BETEGSÉGE MIATT ELMARADT, A VIRÁGNAK MEGTILTANI NEM LEHET CÍMŰ KONCERTET AUGUSZTUS 31-ÉN TARTJUK MEG. A JEGYEK AZ AUGUSZTUS 31-I PÓTALKALOMRA (UGYANERRE A KONCERTRE) ÉRVÉNYESEK VAGY A KASTÉLYBAN AUGUSZTUS 2-IG VISSZAVÁLTHATÓK. MEGÉRTÉSÜKET KÖSZÖNJÜK! 

A Velencei-tó turisztikai jelentőségének emeléséről szólt Gulyás Gergely miniszter a turisztikai évadnyitón.

– Első évben egy díj rangját a díjazott személye is emeli, s mivel már most ilyen magasra tettük a mércét azzal, hogy Balsay István, Székesfehérvár rendszerváltás utáni első polgármestere kapta meg, nagyon nagy feladatot vállalt a kuratórium magára. Hiszen így a következő években hasonlóan nemes tevékenységet végzett közéleti személyiségeket kell jelölniük – fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki pénteken adta át a Velencei-tóért díjat a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. A méltatásban elhangzott: elismert szakemberként fáradhatatlanul segíti a megye, így a Velencei-tó térségének fejlesztését. A Velencei-tó Vértes Fejlesztési Tanács egykori vezetőjeként, a Velencei-tó és Vértes Baráti Kör elnökeként neki is köszönhető, hogy a pannon táj gyöngyszeme, a Velencei-tó újra életre kelt. Balsay István így köszönte meg az elismerést: – Itt, e csodálatos dunántúli tájon minden van – tó, erdő, nádas, szántó és dolgos emberek. Jó innen képviselni az embereket.

Gulyás Gergely az évadnyitón hangsúlyozta azt is: a Velencei-tó jelentősége sokkal nagyobb, mint amekkora szerepet a turizmusban jelenleg betölt. – A Balaton kulcsfontosságú helyszínné vált, s noha a Velencei-tó környékén számos fejlesztés elindult, mégsem kap szerepéhez mérten megfelelő arányban állami forrást. Sok olyan turisztikai fejlesztési lehetőség van, melyet ha kihasználunk, ezek az arányok kihangsúlyozottabbá válhatnak. Ezért nagyon fontos, hogy a következő évek turisztikai programjában a térség kellő súllyal szerepeljen. Hangsúlyozta: a következő évtized turizmusfejlesztésének nyertese lehet a Velencei-tó.

Az impozáns, egyúttal otthonos Halász-kastélyban több mint két éve nyílt meg a Halász Gedeon Kulturális Központ. Az épületegyüttes és környezete azóta is folyamatosan gyarapszik. Az istálló felújítva. Sárkányölő Szent György is belovagolt.

L. Simon László országgyűlési képviselő elmondása szerint az elmúlt tíz évben közel egymilliárd forintot költött a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány a kastély fejlesztésére, csinosítására; részben európai uniós, részben magánforrásokból. Most – közel teljes mértékben – elkészült az istállóépület felújítása. A politikus szavai szerint még némi simítás hátravan. No, nem a lovak hiányoznak belőle, hiszen új funkciókat nyer az épület: a kulturális központot kiszolgáló egységek lesznek benne, valamint műtárgyraktár.

Meg kell védeni a rontásoktól a házat és lakóit, s főként az istállót!

Az istálló átalakítására a kulturális intézményt működtető alapítvány szedte össze a pénzt. Visszatérítendő, ám kedvezményes kamatozású hitelt vettek föl, a kölcsön összege 144,92 millió forint. Ez a beruházás költségének 90 százaléka, a 10 százaléknyi önrészt az alapítvány saját forrásból biztosította.

Szombat délelőtt a tavaszi szél kezdte meg Pogány Gábor Benő szobrászművész az istálló falára előző este felfúrt Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló terrakotta domborművének avatását. A beszédek alatt huncutkodott az időjárás. L. Simon mellett Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár szólalt még föl.

Pogány Gábor Benő (b3) szobrászművész alkotása a kápolnásnyéki kastély melletti istálló falára felhelyezett
Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló dombormű Fotó: Nagy Norbert

Fekete Péter amúgy nem egyedül jött, vele volt egy gyík, egy komodói varánusz, másképp egy komodói sárkány feje, legalábbis a csontváza a jószágnak. Arról nem tudunk, hogy vele is Szent György végzett volna. Persze, meglehet.

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár is tiszteletét tette a kápolnásnyéki Szent György-dombormű avatásán. Mutatóba magával hozta egy komodói sárkány fejét
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Fekete Péter a Magyar Természettudományi Múzeumból hozta el mutatóba az 1912-ből való különleges műtárgyat. Az államtitkár szimbolikusnak nevezte a dombormű és az istálló egy napon való avatását, minek­utána a néphagyomány szerint Szent György napján illő megvédeni a házat és lakóit, de főként az istállót a rontásoktól. Kérem, ezt az istállót maga György védi eztán.
Pogány Gábor Benő szerint a jó és a rossz küzdelmét testesíti meg védelmező domborműve.

 2019. április 11. 18 óra
A Magyar Költészet Napja
Háromszínű kokárda

A kápolnásnyéki Halász-kastély tisztelettel és szeretettel vár minden versszerető, irodalomkedvelő érdeklődőt a Halász-kastélyban a magyar költészet napja alkalmából. P. Maklári Éva, Vajda János-díjas költő, képzőművész, Bobory Zoltán, Jósika Miklós-díjas költő, író, Cserta Gábor, Pro Cultura Albae Regiae-díjas zenész - a Vörösmarty Társaság tagjai - HÁROMSZÍNŰ KOKÁRDA című szerzői estjére.
A zenés összeállításban a költők saját verseiket mondják el, illetve hangzanak el Cserta Gábor megzenésítésében.

A rendezvény kastélybelépővel látogatható

2019. április 13. 11 óra
FÜLEmüle
Kastélykoncert gyerekeknek

Nagy örömmel és lelkesedéssel gyerekeknek szóló koncertsorozatot indít a Halász-kastély. Fülelj, énekelj, játssz, próbáld ki a legkülönbözőbb hangszereket kiváló és világhírű művészek iránymutatásával és társaságában! A FÜLEmüle házigazdája: BARTEK ZSOLT klarinétművész. Vendégei áprilisban: BODROGI ÉVA énekművész és SZABÓ MARCELL zongoraművész, valamint a tehetséges gyereksereg...
A koncertek 1000 forintos belépővel látogathatók.

2019. április 3. és 17. 18 óra
A hetedik te magad légy!
Formabontó interaktív előadássorozatnak ad otthont a Halász-kastély

Molnár Andrea, aki sokoldalú trénerként immár 30 éve nyújt támogatást a különböző szakterületen dolgozóknak és nagyvállalati vezetőknek, rendhagyó utazásra hívja hallgatóságát „a művészet lelke, a lélek művészete” gondolat köré font, hét alkalmat átívelő előadássorozat keretében.

2019. április 26. 18 óra
KönyvVilág
A kastély új sorozata könyvbemutatókkal jelentkezik

AZ ÉLET SAVA-BORSA – Horváth János életregénye.
Zsiros Mária és Menyhárt Ferenc könyvének bemutatója.

2019. április 27. 11 óra
Domborműavatás

Pogány Gábor Benő Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló domborművének avató ünnepsége a Halász-kastély udvarán.

Sulyok Miklós művészettörténész

(Elhangzott 2019. március 30-án a kápolnásnyéki Halász-kastélyban)

A legenda szerint a rajz születése, amit olykor a festészet születéseként is emlegetnek, a következőképpen történt: Butadész görög szobrász lánya, amikor kedvese eltávozni készült, gyorsan körül rajzolta a falon az ifjú árnyékának körvonalait, hogy így őrizze meg magának őt távolléte idejére.  A rajz, szakkifejezéssel „il disegno”, az itáliai középkorban és a kora reneszánszban válik önálló műfajjá és kap elméleti megalapozást, előbb Cennino Cennini Libro dell’arte c. traktátusában, aki minden művészetek alapjának nevezi a disegno-t, majd a híres firenzei szobrász, Lorenzo Ghiberti Commentarii című művében. Jelentése a reneszánszban: a rajz megjeleníti a művész elméjében születő, meglévő ideát. Az idea fogalma rávilágít a puszta természetutánzás elméletének tévedésére. A művész nem pusztán mimézist végez, hanem teremt, az elméjében képként élő ideából művet alkot. A 21. századból nézve, a neoplatonikus idea-tan, amely formailag a klasszikus esztétikából vette mintáit, sok fényévnyi távolban pislákol immár.

Bővebben: KÉP-TÖRTÉNETEK A MAGYAR GRAFIKA MESTEREITŐL

A kortárs magyar grafika izgalmas és varázslatosan sokszínű világába tekinthet be a látogató a szombaton nyílt Kép-történetek című tárlatnak köszönhetően, a kápolnásnyéki Halász-kastélyban.

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvánnyal együttműködve rendezte meg a Kép-történetek a magyar grafika mestereitől című tárlatot, amely lehetőséget ad egy-egy korszak és alkotó munkásságának bemutatására, ám ennél többet is nyújt: körképet ad a különböző grafikai technikákkal dolgozó mesterek szűk, de annál exkluzívabb köréről a ma már klasszikusnak számító alkotóktól korunk meghatározó művészein át egészen a fiatal nemzedékig. Az alkotásokat a március 30-i verőfényes napsütésben mutathatta be L. Simon László országgyűlési képviselő, az alapítvány alapítója, megköszönve Fertőszögi Péter és Marosvölgyi Gábor kurátorok munkáját.

L. Simon László a tárlat kurátoraival, művészettörténészekkel és alkotókkal együtt nyitotta meg a kiállítást
Fotó: S. Töttő Rita / Fejér Megyei Hírlap

– Ezen a kiállításon nagyszerű magyar művészek alkotásai remek egységbe foglalva jelennek meg a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. E tárlatot remélhetőleg rendkívül sokan megtekintik, melyre minden esély meg is van, hiszen a magyar grafika világszínvonalú alkotásaival állunk szemben – fogalmazott az alapítvány alapítója. Sulyok Miklós, a Németh Lajos-díjas művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja pedig ekképp méltatta a tárlatot: – Az anyag valóban világszínvonalú, s jól mutatja, hogy a grafika műfaja semmiben nem marad el az úgynevezett nagy művészeti ágaktól – fogalmazott. Elgondolkodtató, sűrített, elit műfaj – tette hozzá -, a kiállítás pedig marasztaló.

A szombati tárlatmegnyitón a magyar grafika legszebb alkotásai tárultak a látogatók elé
Fotó: S. Töttő Rita / Fejér Megyei Hírlap

Marosvölgyi Gábor kurátor pedig az alábbi mankót adta a tárlathoz: nagyon izgalmas térben sikerült megrendezni a kiállítást, hiszen a kastély egymásba nyíló terei lehetőséget teremtenek arra, hogy a tárlat az egyes művészektől nem csupán különálló alkotásokat, hanem sorozatokat vagy tematikus műcsoportokat is bemutathasson. Ezeken a rendhagyó „történeteken” keresztül a tárlat felvillantja az irodalom, a történelem és a zenei élet fontosabb személyiségeit és meghatározó eseményeit, foglalkozik a 21. század emberét érintő problémákkal, továbbá betekintést enged a művészi alkotómunka izgalmas világába. A tárlaton fellelhetők Borsos Miklós szobrászművész éremportréi és tusrajzai, illetve Szalay Lajos alkotásai a Genezis-kötetből, amelynek 1966-os New York-i kiadása után Pablo Picasso a mestert a 20. század legjelentősebb grafikusának nevezte.

Képgaléria

A gyűjtemény része Kondor Béla 1956-os Dózsa-sorozata, Rékassy Csaba illusztrációi, Péreli Zsuzsa János vitéz-sorozata és Szemethy Imre rézkarcai is. Láthatjuk Csernus Tibor könyvillusztrációit, amelyek pedig a legmodernebb figurális ábrázolás eszközeivel keltik életre a kalandregények, krimik és a klasszikus irodalom világát. Kéri Imre Caravaggio-sorozata és Takáts Márton antikizáló stílusú épületfeldolgozásai az európai művészet újraértelmezései. Prutkay Péter grafikái a terrorizmusról és a globalizációról mesélnek, Kesselyák Rita utcarészletei pedig már festői lírát elevenítenek meg a lapokon. Izgalmas vizuális és mentális kalandozásra, interaktivitásra ösztönzik a látogatót Orosz István anamorfózisai, amelyek a hagyományos képi elemek mellett tükröződéssel vagy éppen a „szemfényvesztés” eszközeivel hoznak új jelentéstartalmat az alkotásba, értelmezésbe. A tárlat június 30-ig látogatható.

forrás:feol.hu

KÉP-TÖRTÉNETEK
a magyar grafika mestereitől

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) legfontosabb missziója a magyar képzőművészet értékeinek feltárása és bemutatása. A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvánnyal együttműködve erre ad különleges lehetőséget a kápolnásnyéki Halász-kastélyban március 30-án megnyíló tárlat, ahol a közönség betekintést nyerhet a kortárs magyar grafika izgalmas és varázslatosan sokszínű világába.

A kastély egymásba nyíló terei alkalmat adnak egy-egy korszak vagy alkotó munkásságának önálló bemutatására, ugyanakkor – mintegy fejezetekre tagolva – a kiállítás körképet nyújt a különböző grafikai technikákkal dolgozó mesterek szűk, de annál exkluzívabb köréről a ma már klasszikusnak számító alkotóktól korunk meghatározó művészein át egészen a fiatal nemzedékig.

A kiállítás az egyes művészektől nem különálló alkotásokat, hanem sorozatokat vagy tematikus műcsoportokat mutat be. Ezeken a rendhagyó „történeteken” keresztül a tárlat felvillantja az irodalom, a történelem és a zenei élet fontosabb személyiségeit és meghatározó eseményeit, foglalkozik a 21. század emberét érintő problémákkal, továbbá betekintést enged a művészi alkotómunka izgalmas világába.

Borsos Miklós szobrászművész vésője nyomán az európai zeneirodalom kiemelkedő alkotóinak arcvonásai elevenednek meg az éremportrékon, míg tusrajzai a kamarazenélés intim világába engednek bepillantást szűkszavú, de annál modernebb kifejezőeszközökkel. Kortársa, Szalay Lajos annak a Genezis-kötetnek néhány lapjával szerepel a kiállításon, amelynek 1966-os New York-i kiadása után Pablo Picasso a mestert a 20. század legjelentősebb grafikusának nevezte.

A kortárs magyar grafika megszületésének nyitánya volt Kondor Béla 1956-os Dózsa-sorozata, amely egyben a magyar szabadságeszme egyik legfontosabb képzőművészeti ábrázolása. Az ő törekvéseit folytató Rékassy Csaba illusztrációi Ovidius Átváltozások (Metamorphoses) című munkájához az antik mítoszokból vett történeteket fogalmazza át korunk nyelvén. A magyar irodalom egyik legszebb verses meséje elevenedik meg Péreli Zsuzsa János vitéz-sorozatán keresztül, míg Szemethy Imre rézkarcai a török sereget feltartóztató maroknyi magyar hősnek állítanak dicső emléket. A párizsi emigrációban alkotó Csernus Tibor könyvillusztrációi pedig a legmodernebb figurális ábrázolás eszközeivel keltik életre a kalandregények, krimik és a klasszikus irodalom világát.

Az európai művészet újraértelmezése valósul meg Kéri Imre Caravaggio-sorozatában vagy Takáts Márton Piranesi nyomán készült Budapest-parafrázisaiban. Előbbi a mezzotinto technika lehetőségeit kihasználva teremti újjá fekete-fehérben a barokk festészet fény–árnyék ellentétekre épülő művészetének drámaiságát, míg utóbbi – a klasszikus Róma romjait régészeti pontossággal megörökítő mester hatására – a főváros fontosabb épületeit dolgozza fel antikizáló stílusban, így teremtve kontinuitást múlt és jelen között.

Prutkay Péter változatos technikával készült grafikai lapjai olyan általános érvényű jelenségekkel foglalkoznak, mint a globalizáció vagy a terrorizmus, míg Kesselyák Rita lírai hangvételű esti utcarészletei a metafizikus festészet örökét viszik tovább. A művészet története során a képi elemek gyakran rejtett formában tartalmazták az okkultizmus titkos jelképeit. E misztikus, szemet megcsaló művészet modern kori újraértelmezései Orosz István anamorfózisai, amelyeken a hagyományos képi elemek mögött a tükröződés, a rövidülés vagy az egyszerű „szemfényvesztés” eszközeivel új jelentéstartalmak bontakoznak ki.

A tárlat június 30-ig látogatható. Kurátora Fertőszögi Péter.

A Halász-kastély március 23-tól 30-ig, az új kiállítás rendezése miatt, zárva tart. Megnyitó: március 30. 17 óra.

2019.03.13. 18.00  

A HETEDIK TE MAGAD LÉGY!

Formabontó interaktív előadássorozatnak ad otthont a Halász-kastély. Molnár Andrea, aki sokoldalú trénerként immár 30 éve nyújt támogatást a különböző szakterületen dolgozóknak és nagyvállalati vezetőknek, rendhagyó utazásra hívja hallgatóságát „a művészet lelke, a lélek művészete” gondolat köré font, hét alkalmat átívelő előadássorozat keretében.  

További időpontok: április 3., április 17., május 8., május 22., június 5., június 19.,                

2019.03.20. 18.00  

BACH MINDENKINEK FESZTIVÁL A HALÁSZ-KASTÉLYBAN

A Halász-kastély is csatlakozik a Kárpát-medencei Bach Mindenkinek Fesztiválhoz: Kovács Zalán László tubaművész, a Bach Mindenkinek Fesztivál igazgatója és a székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola fiatal tehetségei közös Bach koncertje színesíti a fesztivál kínálatát a Velencei-tó partján.

2019.03.22. 18.00  

KASTÉLYMESÉK – FINISSZÁZS

Különleges programsorozat a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. Havonta egy este különleges vendégek különleges helyszínen mesélnek különleges életükről, hivatásukról, valamint emlékezetes épületekről, és az ezekhez kapcsolódó személyes történeteik segítségével hívják rendhagyó kalandozásra hallgatóságukat. A vendégekkel Rodics Eszter, a kastély igazgatója beszélget. Mesélőink: a 116 éves Szolnoki Művésztelep Jelenlét című tárlatának záróeseményén a művésztelep alkotói. A zenei aláfestést is a művészek biztosítják ezen az estén.

2019.03.29. 17.00  

KÖNYVVILÁG            

A kastély új sorozata könyvbemutatókkal jelentkezik. Az első alkalmon Nagyszeben mutatkozik be.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) története - Dr. Széman Péter, elnök
Az EMKE könyvkiadói tevékenysége - Bartha Katalin Ágnes és Kovács Géza kutató-szerkesztők
Bemutatkozik Nagyszeben - Serfőző Levente (EMKE) filmvetítéssel és könyvvel mutatja be Nagyszebent

2019.03.30. 17.00  

Kiállításmegnyitó   

KÉP-TÖRTÉNETEK a magyar grafika nagymestereitől

Betekintés a kortárs magyar grafika izgalmas és varázslatosan sokszínű világába.

Borsos Miklós szobrászművész vésője nyomán az európai zeneirodalom kiemelkedő alkotóinak arcvonásai elevenednek meg az éremportrékon, kortársa, Szalay Lajos annak a Genezis-kötetnek néhány lapjával szerepel a kiállításon, amelynek 1966-os New York-i kiadása után Pablo Picasso a mestert a 20. század legjelentősebb grafikusának nevezte. A kortárs magyar grafika megszületésének nyitánya volt Kondor Béla 1956-os Dózsa-sorozata, az ő törekvéseit folytató Rékassy Csaba illusztrációi Ovidius Átváltozások című munkájához az antik mítoszokból vett történeteket fogalmazza át korunk nyelvére. A magyar irodalom egyik legszebb verses meséje elevenedik meg Péreli Zsuzsa János vitéz-sorozatán keresztül, míg Szemethy Imre rézkarcai a török sereget feltartóztató maroknyi magyar hősnek állítanak dicső emléket. A párizsi emigrációban alkotó Csernus Tibor könyvillusztrációi pedig a legmodernebb figurális ábrázolás eszközeivel keltik életre a kalandregények, krimik és a klasszikus irodalom világát. Rajtuk kívül Kéri Imre, Takáts Márton, Prutkay Péter, Kesselyák Rita és Orosz István alkotásait csodálhatják meg a Halász-kastélyba látogatók egészen június 30-ig.

2019.február 9. 10.30

Művészszemmel – Tárlatvezetés a Szolnoki Művésztelep alkotóival

„A műtárgy nem más, mint kapu egy bizsergető, izgalmas és mégis megnyugtató világba.”

(Verebes György, Munkácsy-díjas festőművész)

Előfordult már Önökkel, hogy egy szobor vagy festmény láttán legszívesebben megkérdezték volna az alkotót, vajon mit szeretett volna alkotásával üzenni? Ha igen, akkor most lehetőség nyílik arra, hogy egy különleges, zenés illusztrációval gazdagított tárlatvezetés során közvetlenül a művésznek tegyék fel kérdéseiket. A Szolnoki Művésztelep festő- és szobrászművészei szeretettel várják Önöket egy személyes és közvetlen hangvételű találkozásra a kápolnásnyéki Halász-kastélyba, amely során a Jelenlét című kiállítás műalkotásait mutatják be a látogatóknak.

2019. február 15. 18.00

Kastélymesék – Bálint-nap különkiadás

A februári Kastélymesék vendége Foster Hanna a Néprajzi Múzeum muzeológusa, akivel rendhagyó szempontokból járjuk körbe a Bálint-nap és a farsangi időszak történetét.
A remek hangulatról a dallamok terén Horváth Márk és Mits Marci gondoskodnak, a tőlük megszokott színvonalon.
Aki pedig szeretne még koccintani is párjával e jeles nap alkalmából, ezúttal megteheti: a szokásos teán és kávén kívül készülünk egy kis pezsgővel is.

Regisztrálni érdemes: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

„Nagyszerű érzés, és a munkánkra adott támogató visszajelzés, hogy olyan sokan gyűltünk ma össze a Halász-kastélyban, hogy kicsinek bizonyul a legnagyobb termünk is.” - ezekkel a szavakkal köszöntötte a megjelenteket Rodics Eszter, a Halász-kastély igazgatója a Szolnoki Művésztelep alkotóinak Jelenlét című kiállításmegnyitóján szombaton. A tárlatot Dr. Kállai Mária országgyűlési képviselő, Szolnok Város korábbi kulturális alpolgármestere nyitotta meg, L. Simon László országgyűlési képviselő köszöntőjét követően. A különlegesen gazdag és sokszínű gyűjteményt Wehner Tibor művészettörténész méltatta. A kastély a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendhagyó tárlatvezetésekkel és ingyenes nyitva tartással várja látogatót január 22-én, kedden.

A 116 éves, Magyar Örökség-díjas Szolnoki Mű­­vész­telep működésének legújabb, ma is tartó időszaka 2002-ben kezdődött, amikor a kolónia fennállá­­sának centenáriuma alkalmából felújított épületek átadásra kerültek. A Művésztelep nagyszerű művészeinek - Pogány Gábor Benő szobrászművész, Verebes György Munkácsy-díjas festőművész, Szabó György Munkácsy-díjas szobrászművész, Révi Norbert szobrászművész, Baráth Fábián szobrászművész, Fazekas Magdolna festőművész, Soosur Georgius festőművész, Király György festőművész, - alkotásai március 22-ig vendégeskednek a Velencei-tó környékének legszebb épületében.

Van egy hely az Alföld szívében, két folyó találkozásánál: szélfútta, porlepte vidék, zizegő nyárfákkal, lassan vonuló marhacsordákkal és barázdált arcokkal tarkított táj. Az 1800-as évek derekán a neves osztrák hadifestő, August von Pettenkofen volt az első művész, akit a térség varázslatos levegője magával ragadott, és aki ezt követően évtizedeken át készítette itt szenvedélytől átitatott táj- és életképeit, így vitte hírét a városnak és környékének világszerte. Elsősorban neki köszönhető, hogy a festők figyelme Szolnok felé fordult, és egyre többen látogattak el ide témát keresve.

Dr. Kállai Mária országgyűlési képviselő, Szolnok korábbi kulturális alpolgármestere megnyitóbeszédében röviden ismertette a Szolnoki Művésztelep 116 éves történetét, kiemelve, hogy a Művésztelep a mai napig nagyon fontos szerepet játszik a város életében. Az ott lakó és alkotó művészek szerves részét képezik Szolnok nyüzsgő és sokszínű kulturális életének. A Halász-kastélyban nyílt kiállítás meglepően új és szokatlan kontextusban mutatja be a régóta ismert műalkotásokat, ezzel újabb lehetőséget nyitva a művészet, az alkotóerő élvezetére.

L.Simon László köszöntőjében rövid történelmi és ehhez kapcsolódó kultúrpolitikai áttekintést követően arra a következtetésre jutott, hogy végül mégis Kassák tétele állja meg a helyét: művekkel csak művek vitatkozhatnak. A Szolnoki Művésztelep alkotóinak kiállítása pedig éppen erre jó példa.

A telep ma is igyekszik méltó lenni az elődökhöz a hagyomány és megújulás jegyében. Működését egész évben zajló sokrétű alkotótevékenység, rendszeres tárlatok, rendezvények, oktatás és kiterjedt szakmai kapcsolatok fémjelzik. A Szolnoki Művésztelep története több mint történet. Mintha nem is az időben zajlana, inkább valahol azon túl, ott, ahol a hely szelleme lakik. Ezen a környéken minden elmúlt dolog ma is eleven, és minden pillanatnyi mozdulat ősidők óta tart. Úgy tűnik, a jövőben is örökérvényű marad.

Wehner Tibor művészettörténész gondolatai szervesen kapcsolódtak a fentiekhez, a kiállítást méltató beszédében:

„A művészeti ágak, az alkotóterületek, a műfajok és a formák, a kifejezőeszközök mellett üdítő változatosságú a művek stílusa, világlátása is: a természethez, a valósághoz kötődő ábrázolásmódok, a konkrét, vagy a stilizálás különböző fokozataival élő valóságidézések, az expresszív kifejezések, a szimbolikus megjelenítések, a jelszerű képi és plasztikai sűrítések egyként fellelhetők ebben a kollekcióban. Az összefűző jegyek után kutatva talán a valósághoz, a természethez kapcsoló jegyek meghatározó jelenlétére emlékeztethetünk, amelyektől Szolnok művészete nem távolodott el korábban, és nem távolodik el napjainkban sem: az absztrakció, a teljes elvonatkoztatás szférájába nem lép át. Úgy vélhetjük, hogy ezek az alföldi városban kulminált művészeti erők, ezek a Tisza-menti tájban megérlelt mondandók, ezek a jelenkori szolnoki művészeti üzenetek varázslatosan érvényesülhetnek, szólalhatnak meg itt Kápolnásnyéken, a dunántúli táj pannon környezetében.”

A Szolnoki Művésztelep Jelenlét című kiállításának megnyitójára 2019. január 19-én, 17 órától kerül sor a kápolnásnyéki Halász-kastélyban.

Szolnok város nagyszerű művészeinek - Pogány Gábor Benő szobrászművész, Verebes György Munkácsy-díjas festőművész, Szabó György Munkácsy-díjas szobrászművész, Révi Norbert szobrászművész, Baráth Fábián szobrászművész, Fazekas Magdolna festőművész, Soosur Georgius festőművész, Király György festőművész, - alkotásai március végéig vendégeskednek a Velencei-tó környékének legszebb épületében.

 
A kiállítást megnyitja:

Dr. KÁLLAI MÁRIA
országgyűlési képviselő

Köszöntőt mond:

L.SIMON LÁSZLÓ
országgyűlési képviselő

A kiállítást méltatja:

WEHNER TIBOR
művészettörténész

A kiállítás
január 20-tól március 22-ig, minden nap 9.00-17.00 óráig
látogatható.

Halász-kastély
2475 Kápolnásnyék, Deák Ferenc u. 10.

+36 21 292 0471
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Az ünnepi díszbe öltöztetett Halász-kastélyban és udvarán az adventi időszakban gyertyagyújtással, forralt borral, karácsonyi dallamokkal és irodalommal várjuk az ünnepre készülődőket. Három adventi vasárnapon, december 2-án, 9-én és 16-án hangolódjon az ünnepekre a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. Ráadásként december 21-én hallgassa a Kastélymeséket ünnep közelben.

DECEMBER 2., VASÁRNAP 15.00 – ADVENTI HANGOLÓ

A Musica Profana régizene együttes adventi koncertje
"Szép violácska..."
XVII. századi magyar adventi és karácsonyi dallamok, európai kitekintéssel

Andrejszki Judit: ének, csembaló
Kállay Katalin – furulya
Vitárius Piroska – barokk hegedű
Szabó Zsolt – viola da gamba

Az adventi koszorún az első gyertyát meggyújtja:
Podhorszki István, Kápolnásnyék polgármestere

DECEMBER 9., VASÁRNAP 15.00 – ANGYALOK ADVENTJE

Betlehemezés: Az Életfácska Református Óvoda kicsinyeinek betlehemes műsora.
A Szent István Ciszterci Gimnázium kórusának karácsonyi koncertje
Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Zeneművészeti Iskola népzene tanszakos növendékeinek adventi műsora.

Az adventi koszorún a második gyertyát meggyújtja:
Burján Zsolt, Kápolnásnyék református lelkipásztora

DECEMBER 16. VASÁRNAP 15.00 – KARÁCSONYVÁRÓ

Fejér megyei közéleti emlékfal - dombormű avatás
Sipos Gyula (1872–1959) magyar királyi ezredes, később altábornagy, a Magyar Királyi 17. honvéd gyalogezred parancsnoka, Székesfehérvár díszpolgára.

A hős ezredes domborművét, Bíró Lajos alkotását felavatja:
Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa

Köszöntőt mond: L. Simon László országgyűlési képviselő

Az adventi koszorún a harmadik gyertyát meggyújtja:
Dr.Görög István ezredes, a KEMPP ügyvezetője

Az ünnepi délutánt a Canoras Kamarakórus karácsonyi koncertje nyitja.

DECEMBER 21. PÉNTEK 18.00 – KASTÉLYMESÉK ÜNNEPKÖZELBEN

Vendégünk: Gróf Nádasdy Borbála

Közreműködik: MusiColore Énekegyüttes

Belépődíj: 1000 Ft

Frakk és Labdarózsa – a magyar irodalom talán két legismertebb mesehős kutyája – Bálint Ágnes írónő képzeletének szüleményei – kerültek ezúttal dombormű formájában a Halász-kastély falára. Kontur András alkotásai a legjobb helyre kerültek – a kastély játszótere mellett üzennek mostantól a gyerekeknek.

„Csodaszép életem volt. Meseszép!” – így foglalta össze életét a Fejér megyében született Bálint Ágnes író, gyermekkorunk örök klasszikus meséinek szerzője, aki sajnos már 10 éve nincs köztünk. Rá emlékezve, életművét, személyiségét megidézve avatták fel két mesehősének domborművét a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. Az írónőre személyes jó barátja, Csukás István Kossuth-díjas költő, író emlékezett, műveinek örök érvényű üzenetéről pedig Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, valamint L. Simon László országgyűlési képviselő szólt a közönségnek – melynek soraiban ott voltak többek közt az írónő lányai is.

Nemzedékek nőttek fel Bálint Ágnes meséin

Bálint Ágnes olyan magyar író és dramaturg volt, akinek művein nemzedékek nőttek fel. Gyakorlatilag ő és Csukás István voltak azok, akik e műfajt megteremtették, művelték és versenyképessé tették a rajzfilmgyártást és a magyar gyermekirodalmat a nagy nemzetközi riválisok mellett – vázolta az írónő érdemeit L. Simon László országgyűlési képviselő a Halász-kastély kerítésfalánál, ahol két dombormű várt leleplezésre szombaton délelőtt. Ezúttal vizslája, Frakk sem maradhatott el az ünnepségről, akinek nevét természetes, hogy Bálint Ágnes mesehőse ihlette, s aki – még természetesebben – megpróbálta ellopni a show-t gazdájától. Pedig az országgyűlési képviselő nagyon igyekezett – ugyanis Károly bácsinak öltözött az avatóünnepségre.

– Különösen nagy öröm számunkra, hogy úgy emlékezhetünk Bálint Ágnesre, hogy nem az ő portréját vésettük körbe, ahogy azt szoktuk tenni a közéleti pantheonok esetében. Ezúttal ugyanis két emblematikus alkotása, Frakk és Labdarózsa elevenedik meg a márványban – fogalmazott a képviselő. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár pedig e mesék máig érvényes hatását emelte ki: 

– Ha azt mondjuk egy mai gyereknek, hogy Frakk, Lukrécia vagy a vízipók, akkor igenis tudják, miről van szó. Olyan hősök ők, akik a mai napig együtt élnek velünk a hétköznapokban. Ha Bálint Ágnesre emlékezünk, egy alkotó, életigenlő nőre, feleségre, édesanyára emlékezünk. Műveiből a mai gyerekek is megismerhetik, milyen édesanyának, édesapának, testvérnek, gyereknek lenni, mit jelentenek a rokonok és barátok, hogy ezek a kapcsolatok hogyan hálózzák be az életünk mindennapjait és milyen meghatározóak számunkra. Tulajdonképpen ez a családok évének üzenete is, mert kiderül belőlük, miért jó családban élni. Műveivel és életével is ezt példázta az írónő, lehetne ezért a családok évének nagykövete is.

Rendkívül sokoldalú ember volt

Csukás István mondhatni, szuperlatívuszokban beszélt az írónőről, akinek munkásságát, személyiségét, nőiségét-nőiességét is megidézte hallgatóközönsége előtt. – Rendkívül sokoldalú ember volt Ági. Ha nem tudnánk, csodagyerek volt. 14 éves korában már megjelent folytatásokban az első meseregénye, amelyet aztán sok követett. Másrészt pedig elképesztően tehetséges is volt – mesélt róla momentumokat az író, aki fellebbentette a fátylat az írónő történeteiben rejlő női – ha úgy tetszik – méltóságról: – Gondoljunk csak bele, írásaiban például Károly bácsi, Frakk és a társadalom többi férfi tagja kicsit maflának hat. Ha ezekben a történetekben esze van valakinek, azok a nők.

A nagyszentmiklósi kincsek másolatai láthatók Kápolnásnyéken

A kutatók feladata a nagyszentmiklósi kincs titkának megfejtése – hangsúlyozta Lezsák Sándor a Puszták aranya kiállítás kápolnásnyéki megnyitóján (Fotó: Ficsor Márton)

A Halász-kastély és a szegedi Móra Ferenc Múzeum együttműködésében mutatták be múlt szombaton a nagyszentmiklósi kincs hiteles másolatait, történetét és jelentőségét Kápolnásnyéken. A december 31-ig megtekinthető tárlat megnyitóján a felújított kastélyépületben L. Simon László országgyűlési képviselő köszöntőjében elmondta, örvendetes, hogy a nagyközönség megismerheti ezeket az eddig csak ritkán bemutatott, többnyire a Móra Ferenc Múzeum raktárában található műkincseket. 

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke ezt követően felidézte, amikor történelemtanárként a hetvenes években kortársaival a magyar nemzet múltját próbálták megérteni, igazán felszabadító erejű volt László Gyula gondolata, amely szerint „a magyar őstörténet termékeny bizonytalanság”. Ez később olyan szellemi irányba terelte, amely a Lakitelek Népfőiskola alapításának ötletéhez vezetett. Beszédében Lezsák Sándor László Gyula egy, a kilencvenes évek elején megfogalmazott gondolatára is felhívta a figyelmet, miszerint „a 19. század Európa, a 20. század Amerika és a 21. század Ázsia évszázada”. Az Országgyűlés elnöke rámutatott, feladatunk, hogy több kapcsolatot építsünk az ázsiai országokkal, nemcsak politikai és diplomáciai, hanem kulturális területen is.

Lezsák Sándor kitért arra is, a nagyszentmiklósi kincs egyedülálló leletegyüttesnek számít a magyar nemzet kultúrtörténetében, az egyedi formák és képábrázolások mellett megannyi rejtély jellemzi. A jövőben a kutatók feladata a kincs körüli titkok megfejtése – tette hozzá. Végül azt emelte még ki, hogy az aranykincsek tematikájához szorosan illik László Gyula ötven grafikája, amelyek a honfoglaló magyarok életét ábrázolják.

László Zoltán, a történész fia lapunknak elmondta, édesapja 50 rajz a honfoglalókról című kötetének rajzaiból először diafilmet készítettek. Az 1950-es években készült képekkel az volt László Gyula célja, hogy illusztrálja A honfoglaló magyar nép élete című könyvében írtakat. Majd a nagyszentmiklósi leletegyüttesről szólva kiemelte, édesapja 1935–36 táján a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, és már ekkortájt nagyon foglalkoztatták a kincsek. Lehetőséget kapott arra, hogy ne csak a másolatokat tanulmányozza idehaza, hanem az eredeti tárgyakat Bécsben. Mint ötvösmunkák is lenyűgözőek ezek az edények, nem beszélve arról, hogy a leletegyüttes fantasztikus gazdagsága, motívumrendszere mellett a korral való összefüggései is érdekelték – tette hozzá.

A tárlaton az aranytárgyak közt találunk gyönyörűen megmunkált, rajzokkal és különféle mintákkal díszített, rovásírással feliratozott kelyheket, poharakat, bikafejes csészéket, ivókürtöket, valamint korsókat. Majd a kastély külső termeiben láthatjuk László Gyula honfoglalás korát bemutató ötven grafikáját és Arany János: Rege a csodaszarvasról című költeményéhez készített illusztrációit. Ha elég figyelmesek vagyunk, a kiállított kincsek némelyikét felfedezhetjük a történész-képzőművész részletgazdag alkotásain is.

A nagyszentmiklósi kincs hiteles másolatai és László Gyula a honfoglalás korát bemutató grafikái a kápolnásnyéki Halász-kastélyban

2018. október 13. – 2018. december 31.

Több mint 200 éve, 1799-ben kerültek elő a bánáti Nagyszentmiklós határában azok az avarkori aranytárgyak, amelyek közül a fennmaradt 23 aranyedény kalandos körülmények között előbb Pestre, majd Bécsbe került. A szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában van a leletegyüttes hiteles másolata, amelyet október 13-tól a kápolnásnyéki Halász-kastélyban mutatnak be. A most nyíló tárlat különlegessége, hogy itt láthatók először – a kiállítás tökéletes kiegészítéseként – László Gyula régész-történész professzor a honfoglalás korát bemutató lenyűgöző szépségű eredeti grafikái, valamint Arany János: Rege a csodaszarvasról című költeményéhez készített illusztrációi.

A kiállítást Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke nyitja meg, köszöntőt mond L. Simon László országgyűlési képviselő.

A ma nagyszentmiklósi kincs néven ismert páratlan lelet koráról megtalálása óta folyik a vita, az aranylelet máig élénken foglalkoztatja a kutatókat. A kincs korának és hovatartozásának kérdése eddig három időpont és három nép köré csoportosult: a kincs 8. századi és az avar művészet terméke; a kincs 9. századi és a dunai bolgárok készítménye vagy a kincs 10. századi és a honfoglaló magyarság kiemelkedő alkotása.

A kincset először 1884-ben állították ki Magyarországon, majd a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulóján, 2002-ben volt ismét látható Budapesten. Az eredeti darabokat a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik, de nem lebecsülendők a másolatok sem, hiszen a nagyszentmiklósi kincs hű utánzatait a 20. század elején készítették az Iparművészeti Múzeumban. Ezek is már több mint százévesek tehát, muzeális értéknek számítanak, felületük aranyozott. Sőt, ha hihetünk a múzeumi legendáknak, akkor László Gyula régész-történész professzor ezeken a tárgyakon mérte le az edények űrtartalmát, teljesen hiteles másolatoknak tekintette őket.

A Halász-kastélyban nyíló tárlat különlegessége, hogy László Gyula honfoglalás korát bemutató 50 lenyűgöző szépségű eredeti grafikája és Arany János: Rege a csodaszarvasról című költeményéhez készített illusztrációi itt láthatók először kiállítva, az alkotó fiának, László Zoltánnak köszönhetően. A figyelmes szemlélő a kiállított kincsek némelyikét is felfedezheti a fantasztikus igényességgel és tehetséggel készített, részletgazdag rajzokon.

A Puszták aranya című tárlat 2018. december 31-ig tekinthető meg a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. Kurátora Szilágyi Kata régész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa.

Október 6-án az aradi vértanúkra, különösen is Schweidel Józsefre emlékeztek a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. A kastély vendége volt Schweidel József két dédunokája, Kirtsch Annamária és Szabóné Kircsfalusi Katalin valamint Demeter Zsófia történész, akik személyes és szakmai megközelítésből emlékeztek a kiváló honvéd vezérőrnagyra.

Szombaton délután 3 órakor a kápolnásnyéki Halász-kastély előtt álló családi keresztnél vette kezdetét a megemlékezés koszorúzással és mécsesgyújtással, áldást mondott Szabó Ferenc jezsuita szerzetes. Ezt követően a kastély zsúfolt termében L. Simon László országgyűlési képviselő mondott köszöntőt, egyben bemutatta azt a Schweidel-poharat, amely mostantól a kastély állandó kiállításának gyűjteményét gazdagítja. Hangsúlyozta, a legfontosabb, hogy emlékezzünk, és a haza hőseit mindig merjük példaképként állítani magunk elé.

Kirtsch Annamária előadásában felidézte Schweidel József alakját, szépapjára emlékezve kiemelete, a család mindig tisztelettel és büszkeséggel emlékezett rá – akkor is, amikor ezt nem nézték jó szemmel – de sohasem kérkedtek, dicsekedtek hős felmenőjükkel. Megható és szívmelengető pillanatokat idézett fel a családi legendáriumból. Demeter Zsófia történész szakmai megközelítésből világította meg a hős aradi vértanú pályafutásának kardinális pontjait.

A rendezvényt megtisztelte látogatásával a Vörösmarty Társaság, akik a Határon Túli Magyar Irodalom Napjai keretében látogattak el a kastélyba.