A Halász-kastély állandó kiállítása a Halász család fotóalbumából és dokumentumtárából szemezget, ismerteti a kastély és a család történetét, illetve néhány megmaradt bútordarab és tárgy segítségével segít eligazodni a kastély izgalmas és változatos történetében.

A kastély története

A napjainkban Halász-kastélyként ismert épület fő szárnyát ifj. Magyary-Kossa Péter, Fejér vármegyei főadószedő építtette 1810 körül. A korai klasszicista stílusú kúria tipikus példája volt a vagyonos köznemesség, a „táblabíró világ” építkezéseinek.

A Magyary-Kossa vagyon az asszony végrendeletének megfelelően nagyrészt unokaöccsére, nádasdi Sárközy Sándorra majd unokahúga házassága révén Halász Lázárra szállt. Az ifjan a nemesi testőrség tagjaként szolgáló, majd néhány évet katonai pályán töltő Halász Lázárt 1848-ban a liberális nemesség tagjaként a polgári forradalom oldalán találjuk, előbb civilben, majd katonaként. Élete végén megosztozott birtokán és házán fiával, Gedeonnal.

A fiatalkorában szerzett tapasztalatok kitűnő gazdálkodóvá tették Lázár fiát, Gedeont. Befektetései eredményeként a század végére gazdasága kiemelkedett a környékbeli középbirtokok közül. A gondos gazdának bevételeiből otthona bővítésére, környezetének szépítésére is futotta. Kúriáját nyugati irányban újabb szárnnyal bővítette és kényelmesebbé tette, körülötte pedig egy kisebb parkot alakított ki, ahol a korszak divatjának megfelelően megjelentek az angolparkok és a geometrikus kertek egyes elemei is.

Halász Gedeon első házassága válással ért véget. Második felesége a magát a pákozdi csatában is kitüntető aradi vértanú, Schweidel József lánya, Anna volt. Esküvőjükre 1881-ben került sor, fiuk, ifjabb Gedeon 1882-ben született.

Az asszonyt a Pázmánd-forrás melletti – azóta kifosztott – kriptában temették el: "Schweidel József aradi vértanú lányának síremléke" — ennyit ír a térkép arról az elhagyatott sírboltról, amely Kápolnásnyék és Pázmánd között az úgynevezett Csekésben, egy kis erdő közepén, magánterületen található. A kifosztott üregben már koporsódarabot sem találni, a csontok, köztük az aradi vértanú lányának maradványai elkallódtak, a kövek szétszóródtak a síremlék körül.

Ifj. Halász Gedeon apja halálával korán, még egyetemi évei idején megörökölte a családi birtokokat és a kúriát. 1910 körül bővítette, műszakilag korszerűsítette és egy neobarokk stílusú kis kastéllyá építette át százéves otthonát. Ugyanebben az időben, néhány szomszédos telek megvásárlása révén, nyugati irányban terjeszkedve igazi angolparkká formálták a korábbi kis díszkertet.

A harmincas éveibe lépő ifjabb Gedeon az 1914-es báli szezonban, Budapesten ismerkedett meg pazonyi Elek Alexandrine-nal (1889–1981), akivel – a háború kitörése ellenére - még abban az évben házasságot is kötött. Három gyermekük született: Alexandrine, Lily és Gida. Az átalakított kastélyban és a csodálatosan kibővített parkban a családi idill 1944-ig tartott.

A kastély élénk kulturális élet színhelye volt. Leggyakrabban a Velencén élő Meszleny és Manndorff családok tagjai látogatták Halászékat. Jó barátságot ápoltak az egykori Vörösmarty-házban nyaranként élő, nemzetközi hírű zenész házaspárral, Kresz Géza hegedűművésszel és zongorista feleségével, Norah Drewettel. Nem meglepő tehát, hogy nagyobb társaságot megmozgató koncerteknek is gyakran otthont adott kastélyuk. Ilyenkor mások mellett megjelentek a környék nemesi és főúri családjai közül a verebi Véghek, a velencei Wickenburgok, a nyéki Ambrózyak.

A pusztulás évtizedei

A kastélyépület a második világháború pusztításaitól lakhatatlanná vált. Az államosítás következtében pedig előbb a birtok nagy részét, majd a kastélyt, a melléképületeket, végül a meghagyott kis földet is elvették a családtól. Az új évezred elejére csupán a kastély tömege emlékeztetett az egykori nemesi otthonra. 

Újjászületés

A kastély újjászületésének folyamata 2014-ben vett igazi lendületet. A magyar kormány és az Európai Unió támogatásának, valamint a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány saját forrásainak és nem kevés munkájának köszönhetően 2016. június 25-én ünnepélyes keretek között avatták fel a megújult Dabasi Halász-kastélyt és 1,5 hektáros parkját.

A kastély parkja

Az egykor díszes, szépen gondozott tájképi kert nyomokban őrizte még egykori elrendezésének maradványait, így a történelmi áttekintés után a XX. század eleji állapot visszaállítása volt a cél. A történeti telepítésből származó növényzetet megőrizték, a kert útrendszerét az eredetihez hasonló módon visszaállították, a sétányt szobrok díszítik. A park arborétumhoz illő: minden újonnan ültetett fa mellett magyar és latin nyelvű táblácska jelzi a fajtáját.