A kastély parkja | Panteon

Az egykor díszes, szépen gondozott tájképi kert nyomokban őrizte még egykori elrendezésének maradványait, így a történelmi áttekintés után a XX. század eleji állapot visszaállítása volt a cél. A történeti telepítésből származó növényzetet megőrizték, a kert útrendszerét az eredetihez hasonló módon visszaállították, a sétányt szobrok díszítik.

 

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor
1823. január 1-jén született, Petrovics István és Hrúz Mária gyermekeként. Eredeti családneve Petrovics, a Petőfi felvett költői név. Az ifjú Petőfi Kecs­keméten, Szabadszálláson, Sárszentlőrincen, Pes­ten, Aszódon, Selmecbá­nyán, Pápán tanult. Első megjelent verse A borozó, melyet 1942-ben az Athenaeum folyóirat adott közzé.  Tevékenykedett vándorszínészként és a Pesti Divatlap szerkesztőjeként is. János vitéz című műve 1845-ben jelent meg önálló kötetként.

Klebelsberg Kuno (1875-1932)

Klebelsberg Kuno
jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, belügy-, vallás- és közoktatásügyi miniszter 1875-ben született. 1900-ban vette feleségül Botka Saroltát, aki egy életre társa lett.

Széchenyi István (1791-1860)

Széchenyi István
politikus, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere.  A magyar reformkor meghatározó politikai, közéleti alakja. A magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport területén is jelentős reformokat hajtott végre, nevéhez köthető a Nemzeti Kaszinó, a Lánchíd, a Magyar Tudományos Akadémia (Magyar Tudós Társaság), a Csónakda, valamint a balatoni gőzhajózás, a vasútfejlesztés, a Tisza-vidék árvízmentesítése, a lóversenyzés, lótenyésztés, az evezőssportok. Kossuth Lajos „a magyarok legnagyobbikának” nevezte.  Eszméit a Hitel, a Világ és a Stádium című műveiben fogalmazta meg.

1920. június 4-én a Magyar Királyság ezeréves területének mintegy kétharmadát elcsatolták. A Trianon előtti Magyarország több mint 18 milliós lakossága 7,6 millió főre esett vissza, és az elcsatolt területekkel együtt mintegy három és fél millió magyar ajkú ember került határainkon kívülre. Az Országgyűlés 2010. évi 45. törvénye rendelkezik a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és a magyarok önazonosságának meghatározó eleme.

Magyary Zoltán (1888 - 1945) egyetemi tanár, iskolateremtő tudós, köztisztviselő, 1938-tól Közigazgatástudomány című szakmai folyóirat főszerkesztője. Középiskolai tanulmányait a budapesti piaristáknál folytatta, majd államtudományi oklevelet és jogtudományi doktorátust szerzett a Budapesti Tudományegyetemen. Végigjárta a köztisztviselői ranglétrát. Munkássága 1910-1930 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz és a Klebelsberg Kuno által irányított tudománypolitikához kapcsolódik. Mindeközben meghívott előadó volt a Budapesti Tudományegyetem Jog-és Államtudományi Karán, valamint magántanári habilitációt is szerzett.

A Vérző nap című alkotás 2017-ben készült, anyaga roncsolt süttői mészkő.