Ferenczy Károly a magyar impresszionizmus egyik iskolateremtő nagymestere, a szentendrei művészeti élet megteremtője, a Nagybányai Művésztelep létrehozója, az ő és ikergyermekei, Noémi és Béni művészetével a kápolnásnyéki Halász-kastélyban május 1-jén nyílt kiállításon ismerkedhetnek meg a látogatók.

Egy család – három iskolateremtő művész, Ferenczy Károly, Ferenczy Noémi, Ferenczy Béni címmel nyílt meg május 1-jén a tárlat, amelynek darabjait a szentendrei Ferenczy Múzeumból 11 hónapra kapták kölcsön a kápolnásnyékiek, akik a Ferenczyek mellett mostantól a kastély egykori tulajdonosaival is megismerkedhetnek, Bányai Balázs történész ugyanis állandó kiállítást rendezett az épület történetéről – mondta el L. Simon László országgyűlési képviselő, a tárlatot rendező Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány alapítója.

Kápolnásnyék Vörösmarty Mihály szülőfaluja, az erősen romos állapotban álló szülőházát azonban alig lehet látogatni – fejezte ki sajnálatát a kiállítást megnyitó Kósa Lajos országgyűlési képviselő, a FIDESZ frakcióvezetője. Hozzátette, dicséretes és követendő gyakorlattá kéne, váljon, hogy a sokszor egyébként múzeumi raktárakban álló műtárgyakat vidéken állítják ki.

A hazai, múzeumi tulajdonban álló műtárgyak körülbelül 99 százaléka áll raktárakban, a Magyar Nemzeti Galéria mintegy egymillió tétele közül „mindössze” ezret lehet majd kiállítani az új épületben – ezt már Gulyás Gábor kurátor, a szentendrei Ferenczy Múzeum igazgatója mondta el. Rengeteg mű keletkezett az elmúlt egy évszázad alatt, mind nagyon magas színvonalú munkák, ezért is különösen nehéz mindet kiállítani.

Elmondta, Ferenczy Károly (1862-1917) a modernitás egyik legfontosabb művésze, a magyar impresszionizmus egyik iskolateremtő nagymestere, a Nagybányai Művésztelep létrehozója, majd a szentendrei művészeti élet megteremtője volt.

Lánya, Ferenczy Noémi (1890–1957) a gobelinművészet legnagyobb hazai alakjaként, fia, Ferenczy Béni (1890–1967) a modern magyar szobrászat és éremművészet nagy hatású megújítójaként került be a művészet történetébe. A művészdinasztia három tagjának műveiből válogató kiállítás a 19. század végétől az 1950-es évekig terjedően több történelmi korszakot fog át. Az alkotók még a küzdelmesebb időszakokban is mindvégig hűek maradtak művészetük alappilléréhez, a munka iránti tisztelethez, alázathoz és elkötelezettséghez.

Ferenczy Károly 1862-ben született Bécsben, előkelő német származású polgári család sarjaként. A középiskolát már Pesten végezte, és bár hivatalnoki állást szántak neki, a képzőművészet varázsa alá vonta, amelyben szerepe volt tehetséges festőnő szerelmének, Fialka Olgának is. Ferenczy több évig tanult neves európai akadémiákon, majd társaival együtt 1896-ban megalapította a Nagybányai Művésztelepet, a modern magyar festészet bölcsőjét. Bár sok markáns tanár akadt Nagybányán, az egyik kulcsfigura, aki az impresszionista és posztimpresszionista stílust átültette a magyar tájra, éppen Ferenczy Károly volt. Október című, napernyős plein air jelenete a nagybányai iskola legismertebb műve.

Felesége, Olga felhagyott az alkotással és a családnak szentelte életét. Első gyermekük, Valér festő és grafikus lett, bár tehetsége nem hasonlítható édesapjáéhoz. Béni a szobrászatot választotta, és bár a 20. század történelmi viharai között sok lehetősége nem volt tehetségét kibontakoztatni, így is a szentendrei művészet fontos képviselője és a modern plasztika stílusteremtő mestere lett. Formabontó tehetségével hamar kitűnt Noémi is, akit a modern magyar gobelinművészet megteremtőjeként ünnepeltek már kortársai is. Nemcsak a kárpitok mintáját tervezte meg, de meg is szőtte azokat, egyedülálló, monumentális műfajt teremtve. Ő hozta létre az első gobelinművészeti tanszéket is Magyarországon. A szentendrei Ferenczy Múzeum által rendezett kiállítás e három korszakos jelentőségű alkotó műveiből ad reprezentatív válogatást a kápolnásnyéki Halász-kastélyban.

(forrás: kultúra.hu)