A nagyszentmiklósi kincsek másolatai láthatók Kápolnásnyéken

Puszták aranya – A nagyszentmiklósi kincs hiteles másolatai és László Gyula honfoglalás korát bemutató grafikái címmel nyílt kiállítás a kápolnásnyéki Halász-kastélyban szombaton. Az avar kori, egyedülálló leletegyüttesből, valamint részletgazdag grafikákból álló tárlatot Lezsák Sándor, az Ország­gyűlés alelnöke nyitotta meg.

Lezsák Sándor 20181015

A kutatók feladata a nagyszentmiklósi kincs titkának megfejtése – hangsúlyozta Lezsák Sándor a Puszták aranya kiállítás kápolnásnyéki megnyitóján (Fotó: Ficsor Márton)

A Halász-kastély és a szegedi Móra Ferenc Múzeum együttműködésében mutatták be múlt szombaton a nagyszentmiklósi kincs hiteles másolatait, történetét és jelentőségét Kápolnásnyéken. A december 31-ig megtekinthető tárlat megnyitóján a felújított kastélyépületben L. Simon László országgyűlési képviselő köszöntőjében elmondta, örvendetes, hogy a nagyközönség megismerheti ezeket az eddig csak ritkán bemutatott, többnyire a Móra Ferenc Múzeum raktárában található műkincseket. 

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke ezt követően felidézte, amikor történelemtanárként a hetvenes években kortársaival a magyar nemzet múltját próbálták megérteni, igazán felszabadító erejű volt László Gyula gondolata, amely szerint „a magyar őstörténet termékeny bizonytalanság”. Ez később olyan szellemi irányba terelte, amely a Lakitelek Népfőiskola alapításának ötletéhez vezetett. Beszédében Lezsák Sándor László Gyula egy, a kilencvenes évek elején megfogalmazott gondolatára is felhívta a figyelmet, miszerint „a 19. század Európa, a 20. század Amerika és a 21. század Ázsia évszázada”. Az Országgyűlés elnöke rámutatott, feladatunk, hogy több kapcsolatot építsünk az ázsiai országokkal, nemcsak politikai és diplomáciai, hanem kulturális területen is.

Lezsák Sándor kitért arra is, a nagyszentmiklósi kincs egyedülálló leletegyüttesnek számít a magyar nemzet kultúrtörténetében, az egyedi formák és képábrázolások mellett megannyi rejtély jellemzi. A jövőben a kutatók feladata a kincs körüli titkok megfejtése – tette hozzá. Végül azt emelte még ki, hogy az aranykincsek tematikájához szorosan illik László Gyula ötven grafikája, amelyek a honfoglaló magyarok életét ábrázolják.

László Zoltán, a történész fia lapunknak elmondta, édesapja 50 rajz a honfoglalókról című kötetének rajzaiból először diafilmet készítettek. Az 1950-es években készült képekkel az volt László Gyula célja, hogy illusztrálja A honfoglaló magyar nép élete című könyvében írtakat. Majd a nagyszentmiklósi leletegyüttesről szólva kiemelte, édesapja 1935–36 táján a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, és már ekkortájt nagyon foglalkoztatták a kincsek. Lehetőséget kapott arra, hogy ne csak a másolatokat tanulmányozza idehaza, hanem az eredeti tárgyakat Bécsben. Mint ötvösmunkák is lenyűgözőek ezek az edények, nem beszélve arról, hogy a leletegyüttes fantasztikus gazdagsága, motívumrendszere mellett a korral való összefüggései is érdekelték – tette hozzá.

A tárlaton az aranytárgyak közt találunk gyönyörűen megmunkált, rajzokkal és különféle mintákkal díszített, rovásírással feliratozott kelyheket, poharakat, bikafejes csészéket, ivókürtöket, valamint korsókat. Majd a kastély külső termeiben láthatjuk László Gyula honfoglalás korát bemutató ötven grafikáját és Arany János: Rege a csodaszarvasról című költeményéhez készített illusztrációit. Ha elég figyelmesek vagyunk, a kiállított kincsek némelyikét felfedezhetjük a történész-képzőművész részletgazdag alkotásain is.